Társadalmi, gazdasági környezet


Kiskunhalas területe 228 km2 – ebből 14 km2 belterület - lakossága ~30.000 fő, népsűrűség 131 fő/ km2.
Kiskunhalas népességszámára a lassú fogyás jellemző, amely elsősorban a csökkenő születésszám, valamint az elvándorlás következménye.

Az önkormányzat saját intézményhálózata útján, önállóan gazdálkodó intézményi egységbe szervezve– látja el a következő feladatokat:
- óvodai nevelés, iskolai előkészítés,
- városüzemeltetés, parkfenntartás,
- bölcsődei ellátás,
- szociális intézményi ellátás,
- családsegítés, krízisellátás,
- művelődési és könyvtári feladatok.

 

Műszaki infrastruktúra

A város vezetékes vízellátása közel 100 %-os. 2002-ben indult a város szennyvízcsatornázása, mely 2013-ra csaknem 100%-os szintet ér el.
Erősáramú hálózat: A meglévő 120/20 kV-os alállomás és a 20 kV-os hálózat a város igényeit hosszútávon is biztosítani tudja Villanyárammal rendelkezik a lakások 99%-a, vezetékes gázzal 88%. Belterületen a gázellátás 100 %-os, jelenleg a kiskertes és tanyás ingatlanok ellátása van folyamatban. A távfűtött lakások aránya 14%.
A zöldfelületi beruházások az elmúlt évtizedben kiemelt szerepet kaptak városunkban (Sóstói parkerdő, Csetényi park, Erzsébet tér).
A városi úthálózat 131,5 km hosszú, ezeken a közvilágítás megoldott. A burkolt utak aránya 85 %, a járdák 79%-a kiépített, a várost észak-déli irányban végig, kelet-nyugat irányban részben kiépült kerékpárút szeli át. A külterületi földrészletek, tanyák megközelítését szolgáló földutak karbantartása a nagyüzemek megszűnésével az érintettekre és önkormányzatokra erejüket meghaladó terheket ró.
Közlekedés: A városon halad át az 53-as számú (Budapest - Kelebia) főút. A térség vasúthálózatában Budapest-Kiskunhalas-Kelebia vonal nemzetközi forgalmat bonyolít. Halas vasúti csomóponti szerepét erősíti, hogy a Kiskunfélegyháza-Baja szárnyvonal itt halad át, biztosítva Szeged és Pécs vasúti összeköttetését.

 

Mezőgazdaság

A település és térsége hagyományosan agrártermelő és azt feldolgozó iparú. A város korábbi életében a szőlő-gyümölcs kultúra, állattartás volt a meghatározó. Történelmileg kialakult gazdasági szerkezetét, mezővárosi arculatát a 20. század közepének iparosítási törekvései sem tudták megváltoztatatni. Máig fontos a baromfi-, sertéstenyésztés, szarvasmarha tartás, szőlészet, borfeldolgozás. A szántóföldi növénytermesztés az állattenyésztés kiszolgálására szakosodott. Jelentős a zöldség-, gyümölcs-, és gabonatermesztés.


Kiskunhalas, a szőlő és bor városa

Kiskunhalas 1761-ben készült Kiskunhalas határtérképén a szőlőterület „Szőlőskert” néven jelölt, ez ma az Öregszőlők puszta. A 19. század közepéig szőlőt csak ezen a területen lehetett telepíteni Nagyobb területen telepítettek 1853-ban, a mai Iparszőlők területén. Kiskunhalas a szőlő-bor városává a 19. század végén vált, több, egyszerre kedvezően ható okból:
- a filoxérával szemben a kiskunhalasi homok immunis volt,
- a megépült a Pest-Zimonyi vasút versenyképessé tette a halasi borokat,
- a városi lakosság, és az ipari munkásság is vásárlóvá vált.
- korszerű, a homoki termesztésre adaptált technológiák jelentek meg,
- 1893-ban bortörvényt léptettek életbe, Halast besorolták, a Dunán- inneni kerület kerti szőlők borvidékbe. A halasi szőlőterület 1912-re már 2806 ha. Az ültetvények vegyesek, de háromnegyedük kék szőlő.
Az I. világháborút az ágazat a harmincas évek elejére heverte ki. A korszerű szőlőfeldolgozás, borászat megteremtésére Halason állami pincét építettek 1937-ben. A II. világháború, az államosítások, a beszolgáltatási rendszer, a magas boradó a termelést és feldolgozást tönkretette. Gyökeres változást az 1960-as évek hoztak. Az Állami Gazdaságnak 1965-re 335 ha szőlőültetvénnye volt, a szövetkezetek 430 ha szőlőt telepítettek és magas művelésre tértek át a jobb gépesíthetőség érdekében.1980-ra a halasi ÁG szőlőtermesztése a világ élvonalába került. A privatizációt követően, számos pincészet kezdte meg újra működését.

1987-ben a Szőlő és a Bor Nemzetközi Éve alkalmából Kiskunhalas megkapta a „Szőlő és a Bor Városa” címet. A város tagja a Magyar Szőlő és Borvárosok Egyesületének. 1995-ben megalakult a halasi hegyközség, összefogva a lakosság szőlő-és bortermelőit.

1997-ben, a szőlő- és borkultúráért tenni akarók megalapították a Kiskunhalasi Borlovagrendet. Az egyesület célja Kiskunhalas és vidéke borainak, borpárlatainak és pezsgőinek ismertté tétele. A kulturált borfogyasztás propagálásával, rendezvényekkel járulnak hozzá a borturizmus fejlesztéséhez, és támogatják a szakképzést. Jelvényül a Thorma János Múzeumban őrzött, halas környéki avar lovas sírban talált ivókürtöt választották. A Borlovagrend zászlósborának, a városunk borászatát Közép-Európában elismerté tevő Veltelíni bort választotta.
Forrás: Kunszeri Miklós- Kiskunhalas a szőlő és bor városa (Kiskunhalasi almanach 2002.)

Kiskunhalason hagyományosan szeptemberben ülik a szőlő és a bor ünnepét, a Halasi Szüreti Napok keretében.
Info: www.halasiszuretinapok.hu

A Halasi Borudvar rendezvényen az ország legkiválóbb pincészeteinek nedűit kóstolhatja a nagyérdemű május első napjaiban.
Info: www.halasiborudvar.hu

A Halasi Borászati Kft- Szőke Pincészet számos díjat nyert megalakulása óta.
A pincészetről bővebben a www.halasibor.hu oldalon olvashatnak.

 

Ipar

A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan jelentős feldolgozóipar alakult ki a térségben. Hagyományosnak számít a borászat mellett a baromfifeldolgozás, a malomipar  és növénynemesítő, kutató és termelő központok is működnek.
Az építőipari vállalkozások közül legismertebb a Merkbau Kft., és a Modinvest Kft. Több fa-, műanyag- és épület-asztalosipari cég van jelen.  Nemzetközi piacra dolgozik a GANZAIR Rt. kompresszor és légtechnikai berendezések gyára. A Kiskunhalas környéki olaj és földgáz kitermelés, ill. az ezzel kapcsolatos kutatás, feldolgozás, szállítás országos jelentőségű. 

 

Kereskedelem, szolgáltatások

A városnak - tranzit, határközeli helyzetéből is adódóan – fejlett a kereskedelmi és szolgáltató hálózata. Minden hónap első vasárnapján országos személygépkocsi-, állat-, és kirakodóvásárt rendeznek a vásártéren, heti piacot tartanak minden szerdán és szombaton, a piactéren.  Halason jelen van számos pénzintézet és biztosító  és egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatás is megtalálható. A város ad otthont a több kereskedelmi áruházláncnak, a déli városkapunál bevásárló központ is található. A kommunikációs és marketingszolgáltatások jól kiépítettek. Két helyi televízió sugároz, a helyi lap mellett több halasi weboldalon is olvashatjuk a híreket. Számos informatikai, vagyonvédelmi, raktározó és szállító szolgáltatás telephelye Halas. A városban több autószalon, szerviz műhely és üzemanyagtöltő állomás szolgálja ki az autósokat. A vállalkozások és a lakosság szolgálatában ügyvédi-, közjegyzői, fordító és hitelesítő irodák működnek. Megtalálhatóak az országos kamarák és vállalkozásfejlesztési ügynökség helyi irodái is. A Csipke Szálloda mellett számos motel, panzió és egyéb szálláslehetőség várja a turistákat. Több melegkonyhás étterem és vendéglő nyújt színvonalas vendéglátást.